Étterem

Az Arany Páva étterem épülete – az egykori Bereg vármegyei Úri Kaszinó – jogosan sorolható Beregszász legnépszerűbb épületei közé. Rengeteg nevezetes esemény színhelye volt a Bereg megyei kaszinó. Azon kívül, hogy itt rendezték meg a megyei bálokat, dísztermében tartották meg túlnyomó részt a közgyűléseiket az elit képviselői és a társadalmi-kulturális szervezetek. Itt fogadták a város nevezetes vendégeit, sok neves művész lépett fel estélyein, közöttük Báthy Anna  operaénekesnő, a Magyar Operaház örökös tagja, ugyancsak itt látták vendégül a magyar Széchényi István grófot és Móra Ferenc magyar írót.

A  Kaszinó létrehozásának ötlete Eötvös Tamás Bereg vármegye másodalispánjától ered, aki a kérdés megvitatására összehívta az alakuló közgyűlését. Az alakuló közgyűlésen kidolgozták és elfogadták a kaszinó Alapszabályát, melynek értelmében a kaszinó “társalkodásra szánt egyesület, s tagja az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti” (1820- 1839.)

A kaszinóban 1841 májusában könyvtár jött létre közadakozásból.

1912 tavaszán elkezdődött az intézmény felújítása, amikor is az épület falain megjelentek a fából faragott Pávák és Alfons Mucha cseh-morvai festőművész stílusában készült freskók, amelyek a mai napig ékesítik az éttermet és felidézik az akkori idők leheletét. A Hajnalcsillag című, nőt ábrázoló freskó a bejárat mennyezetét ragyogja be, a terem falai csodálatos nimfákat ábrázolnak, melyeknek mindegyike egy- egy évszakkal és napszakkal kapcsolható össze.  A Második Világháború után az épületben megnyitották a Kárpátok éttermet.  

1980-ban restaurálták az épületet, sértetlenül megőrizve az épület minden régi elemét.

2003-ban az éttermet megvásárolták és Arany Páva vendéglátó komplexummá nevezték át, amely ma is Beregszász névjegykártyája.  Sok-sok év elteltével is az építmény a mai napig a múlt század szellemét idézi fel.